A sárgabarackmag Története – Kutatók, Felfedezések

Az egészséges és finom sárgabarack gyümölcshúsa mellett a magok is értékesnek bizonyulhatnak az egészség szempontjából, ugyanis tápanyagok erőteljes kombinációjával jellemezhetőek.
(Manal K Abdel-Rahman (2011). Can apricot kernels fatty acids delay the atrophied hepatocytes from progression to fibrosis in dimethylnitrosamine (DMN)-induced liver injury in rats? Published in Lipids in Health and Disease.2011; 10: 114.)

››› Egy tanulmány szerint a barackmagok összetétele a következő:

  • 45-50% olajok,
  • 23-26% protein,
  • 8% szénhidrátok,
  • 5% rost,
  • 4% szervetlen összetevők, hamu

(P. C. Sharma, B. M. K. S. Tilakratne, and Anil Gupta (October 2010). Utilization of wild apricot kernel press cake for extraction of protein isolate. Published in Journal of Food and Technology.)

››› A barackmag összetevői között antioxidáns hatású fenolos vegyületeket is megemlíthetjük. Ezek a vegyületek a szabályozói a szabad gyököknek, valamint a szintén sejtromboló oxidatív stressznek.
(Korekar G, Stobdan T, Arora R, Yadav A, Singh SB (November 2011). Antioxidant capacity and phenolics content of apricot (Prunus armeniaca L.) kernel as a function of genotype. Published in Plant foods for human nutrition. 2011 Nov.)

››› A barackmag igazán jelentős összetevője az amigdalin, vagy más néven B17-vitamin, melyet az 1950-es években ifj. Ernst T. Krebb hathatós közreműködésével fedeztek fel.

Dr. Krebs véleménye a következő volt: tortenete

“A rákos megbetegedések megelőzéséhez, netán kiküszöböléséhez fontos lenne a B17- vitamin. Hogy miért? A vitaminban gazdag étrendhez igazodó emberek, mint például a hunzák közül szinte senki nem lesz rákos beteg. A rákos sejtek fejlődése gyaníthatóan megreked az amigladin hatására.”

A barackmag 2 típusa, a keserű és édesebb magok közül, előbbi esetében tekinthető jelentősebbnek a B17-vitamin koncentrációja.

››› Szintén a B-vitamin csoporthoz kapcsolódó összetevője az a B15-vitamin, mely kapcsán úgy találták, hogy növeli a sejtek oxigénellátását, valamint segíthet a felesleges salakanyagok eltávolításában.
(Apricot Seeds Kill Cancer Cells without Side Effects. Thursday, September 24, 2009 by: Paul Fassa)

ifj. Ernst T. Krebs (1911-1996)

Ifj. Ernst T. Krebs ismert amerikai biokémikus. Az Illinoisi Egyetemen szerzett diplomát a ’40-es évek elején.

Főbb eredményei:

  • A ‘Unitarian Trophoblast Thesis of Cancer’ című munka szerzője (1950).
  • A B15-vitamin, ismertebb nevén a pangaminsav felfedezője (1948).
  • Az 50-es évektől kezdve aktívan kutatta a rák lehetséges ellenszereit, így jutott el az általa B17-vitaminnak nevezett vegyület, az amigdalin felfedezéséhez.
  • Rákkutatásban végzett munkáit kitüntetett figyelem övezte nemzetközi viszonylatban is. Például a Vérképzőrendszeri és Daganatos Betegségek Nemzetközi Orvosi Társasága elismerően nyilatkozott munkájáról az 1970-es baden-badeni konferencián.

Dr. Krebs elmélete

A B17 csonthéjasok, így a barackmag magbelében is kimutatható vegyület.

A vitamin elnevezése csalóka, hiszen mint vitamin nem nélkülözhetetlen a szervezet számára. ’Amigdalin’ néven is ismerjük. Félszintetikus változata (angolul ‘laetrile’), szintén nem nélkülözhetetlen –
A gondolatmenetet lezárva: Igazából nem egy vitaminról beszélünk.

Érdekesség: Az 1800-as évek végén először francia vegyészek állítottak elő a B17-re hajazó vegyületet, azonban mivel túl toxikusnak találták, beszüntették.

Az 1950-es években Ifj. Ernst Theodore Krebs amerikai biokémikus fedezte fel hivatalosan, ő nevezte el amigdalinnak, és állította elő félszintetikus vegyületét a letrilt.

Ernst Krebs önkényesen nevezte vitaminnak, hiszen úgy vélte, rákellenes hatékonyságú anyagot talált.

A biokémikus a halálos kórt vitaminhiányos állapot következtében kialakuló betegségként gondolta … Hasonló elv alapján indult el, minthogy a skorbut a C-vitamin hiányának következménye… Később saját nézőpontját a következőképpen módosította: „Valószínűleg féken tartja a betegséget.”

MEGJEGYZÉS: Ma azt tudjuk, hogy a rák egy genetikai eredetű betegség, melynek hátterében a sejtek DNS-ében fellépő elváltozások állnak.

Dr. Krebs hivatkozott a barackmagot fogyasztó hunza népcsoportra is: Elgondolása szerint a B17-tartalmú csonthéjas gyümölcsök magját tradicionálisan fogyasztó hunzák körében nem véletlen, hogy kevésbé ismertek a daganatos betegségek…
Kik azok a hunzák? >>>