Mit kell tudni a Hunzákról? A Hunzák és a Barackmag

A Himalája hegyei között élő hunzák, vagy fehér hunok egyes feltételezések szerint Attila népéből kivált ősmagyar rokonaink – Az összeesküvés elméletek kedvelői szerint erre utal a hun és a hunza szó kísérteties egybehangzása, valamint a ’hunza’ tibeti jelentése, mely annyit tesz, hogy a a ’hunok szállásterülete’.

Érdekesség, hogy további bizonyítékokat keresve feltételezett hun és hunza rokonság között, felhozhatjuk azt is, hogy a hunza nyelvben a ’hunza’ a nyilasok hazájára utal … Ugye mindenki előtt él az a kép, hogy a hunok, és őseink egyaránt (lovas-) nyilas népként élnek a köztudatban…

A hunzák nehezen megközelíthető, hágókkal határolt zárt völgyekben élnek, és saját magukat egyébként Nagy Sándor katonáinak a leszármazottjaiként tekintik.

Az egyre több turistát, valamint tudóst vonzó Hunza-völgy Kína, Tádzsikisztán és Pakisztán határán található.

Hogy miről is nevezetesek a hunzák?

Társadalmukra valamint környezetükre nem hatottak a modern civilizációk romboló hatásai.

A hunza társadalom elzárt a külvilágtól. Lakói a mindennapokban kemény, kétkezi munkát végeznek, továbbá a társadalom tagjai a terület földrajzi és éghajlati adottságaihoz sajátos módon alkalmazkodtak, szervezetük hozzászokott a zord körülményekhez.

Érdekesség: Születtek már olyan elgondolások is, melyek szerint a 100. életéve környékén járó hunza, az európai társadalmakban úgy 60-70 évesnek tűnne …

Az átlagosan az egyik leghosszabb életkort megélő népcsoportról beszélünk.

A hosszú élet titka a hunzák sajátos és egészséges életvitelében keresendő: Számunkra minimálisnak tűnő mennyiségben fogyasztanak húst, helyette mondjuk friss zöldségek, gyümölcsök, azok szárított magjai, tej és tejtermékek szerepelnek az étrendben.

Mivel jellemzően nem főzik meg az alapanyagokat, szinte maximálisan hozzájutnak azok aktív tápanyagaihoz. De például nem használnak adalékanyagokat, cukrot, sót, nem ismerik a mesterséges táplálékok fogalmát.

Számos terepkutató hivatkozott már a hunzák egészséges életmódjára, megemlítve, hogy nem lehet véletlen, hogy az olyan modernkori, civilizációsnak nevezett betegségek, mint a magas vérnyomás, vagy ízületi- és szívbetegségek –  de ugyan úgy megemlíthetnénk a rákot is -, ismeretlenek a hunzák körében …

Terepkutatók fogalmaztak úgy is, hogy a hunzák „valószínűleg teljes immunitást élvezhetnek”.

 Ivóvizük hegyi patakokból, forrásokból, gleccserek olvadásából származik. Ez a víz nem csak tiszta, tele van kioldott ásványi anyagokkal!

A sárgabarack és magja a mindennapi hunza-étrend része

A sárgabarackot az hunzák az év minden szakában fogyasztják: Akár frissen, akár szárítva táplálkozásuk szerves része. Tipikus téli reggeli például a barackból és kölesből készített kása, megszórva friss lenmaggal.

Ami számunkra, nyugati polgároknak meglepő lehet, az az, hogy a gyümölcs szárított magját is elfogyasztják. Naponta akár 30-50 magot is elrágcsálhatnak!

Érdekesség: A barackmagot nem csak fogyasztják, például belőle olajat is préselnek, melyet a nők a bőr fitalaítására, hidratálásra, ránctalanításra használnak.

A tudomány fejlődésével kutatók megállapították, hogy a hunzák étrendje különösen gazdag B17-vitamin tartalmú élelmiszerekben (köles, hajdina, luverna) – Ilyen a sárgabarack is.

A B17-vitaminnak (amigdalin) Ernst T. krebs óta daganatellenes hatásokat tulajdonítanak. Olvasson bővebben a témában >>>

Minden nézőpont kérdése lenne?

Azt kijelenteni, hogy a barackmag egyértelműen daganatellenes hatású lenne, nem lehet!

Hlyette inkább érveljünk amellett, hogy a hunzák egyedi táplálkozási és életmódbeli szokásai mondatták kutatókkal azt, hogy a népcsoport körében nem ismertek a daganatos megbetegedések!

Vegyük például a bőrrák esetét:

Elmondhatjuk, hogy a nap káros sugarai akkor idézhetnek elő nagyobb valószínűséggel rákot, ha az illető szervezete az alapvető ásványi anyagokban, és vitaminokban szegény, ettől pedig legyengült…

Na most egy hunza átlagosan napi 7-8 órát biztosan a napon tölt, azonban a sajátos szokásoknak köszönhetően, szervezete nem szűkölködik tápanyagokban, ergó jóval ellenállóbb!

Terepkutatások a Hunza-völgyben

⇒ Dr. Robert McCarrison, brit sebész-orvos 1922-ben a következőképpen fogalmazott az Amerikai Orvosszövetség újságjában:

„A hunzáknál ritkaságnak számít egy rákos eset. Hogy miért? Az ő értékmérőjük a sárgabarack... Hatalmas sárgabarack ligeteik vannak. A barackot a napon szárítják, és a magját is elrágcsálják, igen bőséges mennyiségben, naponta… Csodálatos, hogy nincsenek kórházaik, orvosi rendelőik, és mégis egészségesek, életerejük pedig kirobbanónak nevezhető, és nem csak a fiataloknak!”

Dr. McCarrison személyesen is megfordult a Hunza-völgyben, hiszen a brit kormány indiai táplálkozási megfigyelőjeként a térségben dolgozott. Feljegyzései szerint valóban nem tapasztalt semmiféle, a nagy tömegekre jellemző népbetegséget a hunzáknál, még a 80. és 90. életévüket betöltő lakosoknál is normálisnak találta a a vérnyomás vagy a koleszterin értékeit! Mindezt az 1920-as és ’30-as években, abban a korban ahol a nyugati társadalmakba az átlagéletkor igencsak alacsony volt!

McCarrisont követően, a ’60-as években a hivatalosan szemorvosként praktizáló Dr. Allen E. Banik és társa, Reneé Taylor könyveket jelentettek meg kutatóútjukról: ’A hunzák földjén’ címmel (Hunza Land. Whitehorn Publishing Co., 1960) és a ’Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness (New York: Award Books. 1964) címmel.

Dr. Banikék beszámolója hasonló McCarrisonéhoz, hiszen részletekig menően bemutatják a hunzák szokásait, mindennapjait, valamint azt is, hogy hogyan is kell elképzelni mondjuk étrendjüket: a jegyzetek szerint egy hunza felnőtt napi kb. 1900 kalóriát vesz magához, melyből például 50 g protein, 36 g növényi zsiradék és 350-60 g szénhidrát.

2001-ben a magyar Csáji László Koppány kutatóútja során első kézből tapasztalhatta a hunzák sajátos életmódját, életvitelét. Az apró mindössze 10-15 ezer fős népcsoportról könyvet is írt: ’Tündérek kihalófélben – Hunoktól a hunzákig’ címmel.